A kezdetek kezdete (2.rész)

Egy csodálatos pénteki nap volt, tele boldogsággal és szeretettel! Na persze! 
Ahogy kiléptünk a suliból pehhemre az eső zuhogni kezdett. És még legjobb barátnőm Letti is bejelentette, hogy neki suli után dolga van így nem tud átjönni hozzánk. Ilyen se volt még! Ugyan is lányos szokásunk az, hogy minden pénteken suli után átjövünk hozzánk és együtt töltjük a hátralévő napot. Na de ez most mindegy térjünk vissza az esőhöz… Zuhogó esőben, esernyő nélkül… hát valami felemelő érzés főleg egy ilyen nap után. Ahogy a suliból igyekeztem haza elhaladtam egy CD bolt mellett. Már 2 éve járok erre, majdhogynem minden nap, de egyszer sem fordult meg a fejembe, hogy bemenjek. Na mi jobb? Nézelődni ameddig eláll az eső vagy teljesen szétázni ameddig haza, érek? Hát a boltot választottam. 
Kinyitottam az ajtót, majd beléptem. Az emberek, akik mind bent álltak a boltban nagyra nyitott szemekkel bámultak rám, ahogy meghallották a kicsit hangos ajtócsukásomat. Legszívesebben mindenkinek beszóltam volna! De csak egy mosolyt erőltettem az arcomra és beindultam a sorok közé. Mit nézzek? Vajon mit? Ameddig ezen gondolkodtam már meg is leltem amit kerestem. Panic! at the Disco Na ez kell nekem! Levettem az egyetlen pédányt a polcról, majd a pulthoz mentem vele. 
- Elnézést! – szóltam a pult mögött álló csajhoz. 
- Mondjad… - szólt flegmán. Hát jó… ha ezt akarja… 
- Megmondanád, hol tudok bele hallgatni? 
- 3. sor.
- Nem tudom hol van! 
- Keresd meg!
- Tudtommal az a dolgod, hogy segíts a vásárlóknak!
- Na jó… - sóhajtót nagyot, majd kitolta a nagy s.eggét a pult mögül és a 3. sorhoz vezetett. Hogy lehetnek az eladók ilyen szemetek? 
- Add a cd-t! – mondta, majd bele tette a készülékbe. Ameddig ott „ügyeskedett” nekem egy fantasztikus ötlet jutott az eszembe. A másik sorban elkezdtem összekeverni a cd-ket.
- Na itt van! – mondta, majd a hátam mögé nézett és meglátta az összekevert cd-ket – Oh basszus! – mondta, majd odébb lökött és igazítgatni kezdte az eredeti állapotába őket. A gonoszság még csak most ért a tetőfogára… a nagy és vizes hátitáskám jutott az eszembe, ahogy megfordultam akkora ütést mértem a csajra, hogy ráesett a polcra az pedig eldőlt. Alig bírtam visszafolyatni a röhögést. Majd egy másik eladó rohant oda és segített a csajnak feltápászkodni. A srác kicsit furcsán nézett ki, fekete hosszú haja volt, a szeme kifestve. Egy pillanatra elkellett gondolkodnom, hogy tényleg fiú-e, de igen. Fiú volt. 
- Azaz idióta csaj… - mutogatott rám az eladó, én pedig mint aki mit sem tud ártatlanul néztem rá. 
- Nem én tehetek róla, hogy nem bírsz megállni a két lábadon… - mondtam, erre a srác csak rám mosolygott. Mit mosolyog? Ilyen idióta fejet… tuti b.uzi! Megfordultam és a fejemre tettem a fülhallgatót és végre belehallgattam a cd-be. 
Már vagy negyed órája állhattam ott és táncikálhattam a zenére amikor végre beleuntam és úgy döntöttem megveszem. Ahogy elindultam a pulthoz valaki oldalról meglökött, a cd pedig kiesett a kezemből és majdnem a terem másik végén csapódott be. A fejem vérvörösre változott az idegességtől! Ahogy oldalra pillantottam a fekete hajú srácot pillantottam meg.
- Te! TE! – mondtam hangosabban, és közben közeledtem felé az ujjammal böködve előre. 
- Jaj sajnálom! – habogta – Hozok egy másikat! Ezt pedig majd én kifizetem! 
- De nincs másik!! – kiabáltam, és az összes szem újra rám szegeződött. Komolyan meglepődtem magamon milyen pipa lettem szegény srácra. De, dehogy szegény! Nekem jön a hülye fejével! 
- Nem kell kifizetned! – mondtam, mjad elfordultam és otthagytam. A pulthoz mentem, a táskámból elővettem a pénztárcámat és kifizettem a cd-t. 
- Nesze! – mondtam a csajnak, majd kimentem a boltból. Az eső még mindig zuhogott. Hát ez nem jött össze… mármint hogy majd eláll, ameddig bent leszek… 
Ahogy sétáltam a zuhogó esőben furcsa érzésem támadt. Mintha követne valaki! Ahogy hátrafordultam megpillantottam a boltból a srácot, aki meglökött.
- Te meg minek jössz utánam? – álltam meg és rászóltam. 
- Csak bocsánatot akartam kérni! Meg nem hagyhatom, hogy még jobban elázz! – mondta, majd mellém állt és felém, tartotta az esernyőjét. Megállapítom: még sem b.uzi! 
- Szerintem már tök mindegy, mert már szétáztam. – toltam el az esernyőjét és elindultam. 
- Na! Legalább a neved mond el! 
- Minek? Nem veszed észre, hogy nem akarok beszélgetni?
- Akkor meg csak ezt fogadd el! – nyújtotta a kezét. Rajtam, pedig úrrá lett a kíváncsiság és megszólaltam. 
- Mi az? – kérdeztem már kevésbé durván. Majd a kezembe nyomta a cd árát.
- Tessék! Én tehettem róla hogy eltörött.
- Nem kellett volna… 
- Most már mindegy. Biztos nem kell az esernyő? – kérdezte.
- Figyelj, már egyszer elmondtam, hogy nem ne erőlködj! És most megyek! Ennél jobban már nem tudok elázni… - elindultam ő pedig utánam kiabált:
- Mond meg a neved, kérlek!
- Nem! – kiabáltam vissza.
- Akkor majd legközelebb találkozunk a boltban!
- Kétlem! – mondtam, majd otthagytam egyedül. Istenem milyen hü.lye emberek élnek itt Magdeburgban… Mondjam meg a nem… ja persze! Aztán mégis minek? Na ennél a napnál már nem is lehetne rosszabb. Ameddigre a gondolatmenetem végére értem már az eső is elállt és haza is értem. Kizártam az ajtót, majd bementem. Ledobtam a táskámat és a cipőmet az előszobában, majd beljebb mentem. Már megint nincs itthon senki! Anyum biztos dolgozik, vagy az új barátjánál van… bementem a konyhába és az asztalon ott várt a levél: „Szia Mia! David vacsorázni hívott, így a munka után rögtön oda megyünk! Lehet, csak holnap megyek! Zárkódj be és vigyázz magadra! Ja és SEMMI buli! Pusz! U.I.: Kaja a hűtőbe!” 
Szép… anyám a pasijánál alszik… 
Fogtam magam, és vetkőzni kezdtem. Le a vizes ruhákat, majd bementem a fürdőbe és engedtem magamnak jó meleg vizet. Nagyban fürödtem, amikor valaki csöngetett. A fenébe! Ez nem lehet igaz… már csak ez hiányzott. Gyorsan kiugrottam a kádból és magamra csavartam egy törölközőt így mentem ajtót nyitni. Amikor az ajtóhoz értem kikiabáltam.
- Ki az? 
- Én vagyok az! – hallottam meg Letti hangját – Hoztam magammal egy kis meglepit! 
- Meglepit? – kérdeztem, de már nyitottam is az ajtót…
- Ő meg mit keres itt? – kérdeztem Lettit.