Újság (16. rész)

Amikor bementem a házba az újdonság kedvéért megint csak szeretett macskámat találtam. Aki amikor kinyitottam az ajtót elfutott a lábam mellett az udvarra. Bementem a konyhába és az asztalon egy cetlit találtam. „Szia Mia! A kaja a hűtőben! Menj el boltba!” Na az nagyon jó… a cetli mellett ott volt egy bevásárló lista is. Megkajáltam, majd felvittem a cuccomat és elindultam a boltba. Egész úton csak Billre tudtam gondolni… és a megegyezésre… Negyed órámba tellett ameddig odaértem, majd elkezdtem megkeresni, ami a listára volt írva. Amikor mindent összegyűjtöttem az újságokhoz indultam. Észre is vettem egy érdekes cikket az egyik újságban. „Bill Kaulitz-t másik lánnyal látták”. Mi??? Ez meg mi?? Azonnal olvasni kezdtem a cikket. A minap a Tokio Hotel énekesét Billt, egy másik lánnyal látták sétálni az utcán. Félre érthetetlen helyzetekben. Vajon mi lett Bill volt barátnőjével? Ennyire csúnyán összeveszhettek a Moziban? (A szöveg mellett egy kép amin épp a moziban állok és kiabálok Billel.) Mindenesetre egy biztos! Ez a lány aki a másik képen látható nem az a lány! Bill mi ütött beléd? Nagyon kíváncsiak lennék a két lány véleményére. Tátott szájjal álltam az újságok előtt, majd a másik képre pillantottam amelyiken Bill és az „ismeretlen csaj” kézen fogva ment az utcán, majd egy csókos kép. Ahogy jobban szemügyre vettem a képeket, rájöttem ki az a másik lány! A CD boltból, azaz idegesítő csaj! Olyan ideges lettem, hogy törni-zúzni tudtam volna. A korásba dobtam az újságot és a pénztárhoz mentem. Kifizettem mindent, majd hazamentem. Kipakoltam, majd a szobámba mentem. Ezek után semmit sem akartam már látni a nap folyamán. Úgy döntöttem végül, hogy kimegyek a partra, mivel már jó pár napja a víz közelébe se mentem. És ott legalább lehet gondolkodni… Átöltöztem, felvettem egy szoknyát, papucsot, és egy egyszerű toppot. Indulás előtt felhívtam anyut, mondtam neki, hogy csak későn jövök. Nem szólt semmit, ilyenkor általában tudta, hogy hova megyek, ugyanis kiskorom óta kijártam a partra. 
Hamar odaértem mivel nem volt messze a házunktól. Levettem a papucsomat, majd a vízhez mentem. Leültem a homokba magam mellé tettem a papucsom, a lábamat, pedig nyaldosták a hullámok. Mindent alaposan átgondoltam. Gondolhattam volna, hogy ez lesz a vége… A nem is így akkor is mindenféleképpen fel kellett volna adnunk… a turné… és Anglia… sóhajtottam. Az is ő is hamar elment. Már 7 óra felé járhatott, a nap is kezdett nyugovóra térni. Aj de szépen fogalmatok. Kezdtem fázni is, de ekkor valaki a hátamra terített egy kabátot és leült mellém. 
- Tudtam, hogy itt leszel! – hallottam egy nagyon ismerős hangot, majd oldalra néztem. 
- Matt? – csodálkoztam el.
- Igen én vagyok! Teljes életnagyságban! 
- Úristen! – mondtam, majd megöleltem.
- Annyira hiányoztál hugi!
- Jaj Matt! – mondtam a sírással küszködve. 
- Jaj ne sírj! – mosolygott, de nem bírtam elsírtam magam. 
- Miért nem hívtál?
- Rengetegszer hívtalak! De egyszer sem vetted fel a telefont! – akkor eset csak le, hogy kaptam új telefont és a számom is más lett.
- Úgy sajnálom! – mondtam, majd megint megöleltük egymást. Pár perc múlva haza is indultunk, Matt egész úton mesélj és még otthon, sem fejezte be, megkajáltunk, majd különös kérdést tett fel.
- Öm… Mia…
- Hm? – néztem rá kérdőn.
- Le… Le… Lettivel mi a helyzet? – dadogott, majd olyan gyorsan kimondta, hogy alig értettem meg. 
- Lettivel? – kérdeztem vissza, ő pedig bólintott – Azt hiszem teljesen megemésztette, hogy itt hagytad és elmentél Angliába… - mondtam nemes egyszerűséggel. 
- Ennyi?
- Igen ennyi! És most alakulgat neki egy aranyos srác… - Matt felsóhajtott. Haragudtam rá ezért, hogy itt hagyott minket… engem és Lettit, aki jobban szerette mindennél… de meg is sajnáltam, mert tudtam, hogy Angliában van az ő jövője nem, pedig itt… - Sajnálom Matt! – mondtam, majd megöleltem – De csak te tehetsz az egészről!
- De Mia! Ne kezd megint!
- Nem kezdem, csak megmondom az igazat… jó tudom a jövőd, ott van… De Letti nem ezt érdemelte! Most pedig szeretném, ha nem kavarnád fel… jobb lenne, ha nem találkoznál vele… szerintem így mindkettőtöknek jobb…
- Lehet, hogy igazad van! – mondta.
- Na elmegyek megfürdők, ugyanis még tanulnom is kell… 
- Még nem tanultál?
- Nem igazán… amint hazaértem elmentem a boltba és irány a part…
- Jól van… most az egyszer elnézem! – mosolygott. 
- Köszi! – adtam neki egy puszit, majd bevonultam a fürdőbe, ő pedig addig a tv-t bámulta a szobámba. Pár perc alatt kész is lettem, majd amikor visszaértem a szobába, Matt már az ágyamban aludt… 
- Na de jó… - mondtam, majd kikapcsoltam a tv-t, és a táskámból elővettem a tanulni valót, el is kezdtem, de elnyomott az álom és az asztalnál ülve aludtam el. Másnap reggel Matt keltett fel. 
- Hahó Mia! Jó reggelt! – rázogatott, meg finoman.
- Hát ez minden csak nem jó reggelt…- mondtam, majd a nyakamhoz nyúltam és felszisszentettem.
- Na mi van elaludtad a nyakad? – mosolygott.
- Hát igen, mivel valami idiót elfoglalta a helyem! 
- Bocsi! – mondta, de cserébe elkísérlek a suliba! – kacsintott rám.
- Oh köszi! – mondtam, majd elkészülődtünk, megkajáltunk és elindultunk a suliba. Amikor odaértünk már valaki állt a kapu előtt és engem várt…